Altér-real

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: kb. 153-163 cm

Szín: leggyakrabban pej vagy sötétpej, de szürke és sárga is előfordul

Felépítés: nemes fej, viszonylag rövid, enyhén ívelt nyak, erős vállak , rövid, kompakt test, jól izmolt far, terjedelmes ugróízületek, dús sörény és farok

Jellemzők: bátor ló, kitűnő pszichikai adottságokkal, tanulékony, barátságos, jó minőségű alapjármódokkal rendelkezik 

Hasznosítás: hátaslóként

Származási hely: Portugália

Eredet: 18. század

Élettere: mediterrán éghajlat

Bővebben: Az altér-real fajta tenyésztése 1748-ban kezdődött, amikor a Braganza-ház uralkodója, V. János a lisszaboni lovasakadémia kiszolgálására királyi ménes megalapítását rendelte el Vila de Portelben. A ménes nyolc évvel később a délportugál Altér do Cháóba költözött: innen származik a fajta neve is. Az altér-real fajta alapját a jerezi ménesből hozott 300 andalúz mén és kanca adta.

A hősiesség és a nemes lélek jelképe Portugáliában:

Érdekességek: A sokáig tisztavérűen tenyésztett állományt több csapás is érte: a spanyol -és portugál- lovak szerelmese, Napóleon számos egyedet zsákmányolt, majd 1834-ben, a lemondásra kényszerített Mihály király távozásakor, a zavaros politikai viszonyok miatt végül bezárták a királyi ménest. A maradék állományt irányítás nélkül, a fajtához nem illő idegen vérrel keresztezték: arab, angol telivér, hannoveri és normann egyedekkel. A fajta megmentése a sorraia történetében is nagy szerepet játszó Andrade családnak köszönhető. Ruy d'Andrade 1942-ben a zapata ménesből származó andalúz és kisebb mértékben lusitano vérvonalakat használt a kihalás szélére sodródott fajta megmentésére. A tenyésztés szempontjából értéktelen egyedeket nem engedték a ménesbe, kizárólag a legjobb lovak maradhattak. Az így kitenyésztett, modern altér-real a korai ősök számos tulajdonságát megőrizte.